2010. június 1. napjával hatályba lépett a fizetési meghagyásos eljárás technikai szabályait gyökeresen megváltoztató 2009. évi L. törvény. Az új fizetési meghagyásos eljárástól, melyek lebonyolítása immár közjegyzői hatáskörbe tartozik, az eljárások gyorsabb lefolyása várható.

Az Alkotmánybíróság 756/B/2009. AB számú határozatával megsemmisítette az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseit. A gépjárművekre, légi és vízi járművekre vonatkozó rendelkezések továbbra is érvényben maradnak. A megsemmisítés visszaható hatályú.

2010. január 1. napjától vagyonadót kell fizetni a nagy teljesítményű személygépjárművek után is. Az adó alapja itt nem a forgalmi érték, kizárólag a teljesítmény. Az autókat terhelő adó mértéke a gépjárműadó mértékéhez igazodik.

A cikksorozat harmadik része az ingatlant terhelő vagyonadóra irányadó mentességek, kedvezmények sorát, illetve az adófelfüggesztés intézményének összefoglalását tartalmazza. A cikk a jogszabályi szövegen alapul.

A cikksorozat második része az ingatlant terhelő vagyonadót fizetők alapvető körének, valamint az adó mértékének meghatározásáról szól, a számítás módját példával illuszrálva. Cikkemben szót ejtek a vagyonadó megfizetésének módjáról és a határidőkről is.

Az új Ptk. a szerződésszegésből adódó kárért és a szerződésen kívül okozott kárért való felelősséget a jelenlegitől eltérően szabályozza. A kártérítést ahhoz kapcsolja, hogy a szerződésszegő milyen mértékben felelős a kárért.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény célja, hogy még azt megelőzően kezelje a családon belüli erőszakot, mielőtt bűncselekmény következne be.

Az új Ptk szerint fogyasztó már nemcsak magánszemély lehet. A fogyasztói szerződésekről szóló szabályok alkalmazását kiterjeszti az egyesületekre, társasházakra és alapítványokra, valamint a mikrovállalkozásokra, melyek legalább egy középvállalkozással szerződéses viszonyba kerülnek.

Bérköltség támogatást kaphatnak azok a vállalkozások, amelyek rendelkezésre állási támogatásra jogosultakat foglalkoztatnak. A külföldiek foglalkoztatásának szabályozására is sor került, mivel 2010. január 1-jétől hazánk megnyitja munkaerőpiacát valamennyi EU tagállam állampolgára előtt.

A sajtó-helyreigazítás szabályai annyiban változnak, hogy a jelenlegi objektív felelősség helyett, amikor az újságírónak helyt kell állnia a nyilatkozó szavainak valóságtartalmáért, ezután, ha a forrás pontos megjelölésével szöveghűen tudósít a média, annak valóságtartalmáért már a közlőt terheli a felelősség.

Az új Ptk. a nem vagyoni kártérítés intézménye helyett bevezeti a sérelemdíjat, mely a nem vagyoni sérelem egyszeri, vagyoni jellegű kompenzációja arra az esetre, ha valakinek a személyhez fűződő jogát megsértették és ezzel valamiféle hátrányt okoztak.

Egyes társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő pénztártagoknak (volt pénztártagoknak) lehetősége nyílik arra, hogy kérelmezzék társadalombiztosítási nyugellátásuk összegének módosítását, a nyugellátás 100 %-os mértékű összegben történő megállapítását.

Az új Ptk-ban új szerződéstípus a fogyasztói kezességi szerződés, mely a fogyasztó által vállalt kezesség részletszabályait határozza meg. A fogyasztói kezességi szerződésnek nem feltétele, hogy a kezességgel biztosított szerződés alapja is a fogyasztói szerződés legyen.

A hivatalos iratok kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény célja azon feltételek biztosítása, mely a hivatalos iratok elektronikus úton történő gyors és biztonságos kézbesítését teszi lehetővé, ezáltal gyorsítva a polgári-, büntető-, közigazgatási eljárások lefolytatását.

2010. január 1-jétől elektronikus úton lehet egyéni vállalkozást nyitni, az ehhez szükséges bejelentést elektronikusan kell megtenni. Az egyéni vállalkozó kérheti továbbá a cégbíróságtól cégjegyzékbe történő bejegyzését, ilyenkor egyéni céggé alakul át.

Az új Ptk-ban szabályozásra kerül a szerződések átruházása, mely a szerződő felet megillető jogok és kötelezettségek összességének átruházását jelenti.

Új szabályként kerül bevezetésre, hogy a szerződésen alapuló haszonélvezeti jogot is át lehet ruházni.